10 - Különösen sérülékeny gyerek csoportok

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 2. cikke kimondja a gyermekekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés teljes tilalmát. A jogszabályok szintjén a diszkrimináció nem megengedett, a gyakorlatban azonban vannak arra utaló kutatási adatok, hogy

• A magasabb társadalmi státuszú (magasabb iskolázottságú) családok gyermekei kisebb arányban részesülnek szabadságelvonással járó jogkövetkezményekben;
• Alacsony szocioökonómiai helyzetű családok gyermekeivel szemben nagyobb eséllyel alkalmaznak a bíróságok szabadságelvonással vagy szabadság korlátozással járó jogkövetkezményeket;
• A családjukon kívül, állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek esetén csekély súlyú cselekményeknél (pl. étellopás gyermekotthon lezárt helyiségéből) magasabb a kockázata a büntetőeljárás megindításának - a szakellátásban élő gyerekek felülreprezentáltak a bűnelkövetői és a fogvatartotti statisztikák szerint;
• A roma fiatalok a bűnelkövetői és fogvatartotti statisztikák szerint szintén felülreprezentáltak.

A fogyatékossággal élő gyermekekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésről nincsenek adatok. A Büntetőeljárási törvény 74.§ azonban külön kiemeli, hogy minden tájékoztatás és valamennyi kapcsolatfelvétel esetén törekedni kell arra, hogy a fiatal megértse a jogait, kötelezettségeit és segítsék őt abban, hogy megértesse magát. Ennek a rendelkezésnek a gyakorlati érvényesüléséről nincs adat.

Magyarországon a kiskorú gyermekkel érkező családokat legfeljebb 30 napig lehet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerint fogva tartani. A hatályos magyar rendelkezések szerint a menekültek esetében a 14-18 évesek nem számítanak gyermeknek - nem részesülhetnek azokból a jogokból, amelyekben a 14 éven aluliak. Ez a szabályozás ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 2., 3., 20., és 22. cikkeivel.