2 - A gyerekek jogai a rendőrkapitányságon

A hatályos büntetőeljárási szabályok értelmében (2017. évi XC. tv., 682.§) a fiatalkorú elleni eljárásban a védő részvétele kötelező. Amennyiben a szülők (gyám) nem hatalmaznak meg büntető ügyvédet, akkor a rendőrség hivatalból rendel ki védőt a fiatalkorú részére.

Ennek legkésőbb a gyanúsítottként történő első kihallgatásáig, a megalapozott gyanú közlésével egyidejűleg meg kell történnie. A védőt kirendelő határozat ellen nincs helye panasznak, a védő a kirendelést nem utasíthatja vissza.

A védő jelenléte kötelező a vádemelés előtt a fiatalkorú részvételével tartott

1. gyanúsítotti kihallgatáson,
2. szembesítésen,
3. felismerésre bemutatáson,
4. helyszíni kihallgatáson,
5. bizonyítási kísérleten, valamint
6. a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatos eljárásban tartott ülésen. A felsorolt eseteken kívül a fiatalkorú részvételével végzett eljárási cselekményről a védőt utólag tájékoztatni kell, ha azon a védő nem volt jelen, és értesítésére sem került sor.

A védőnek a fiatalkorú elkövető védelme során úgy kell eljárnia, hogy előmozdítsa a fiatalkorú helyes irányú fejlődését, azonban a kirendelt védők gyakran nem veszik fel a kapcsolatot a letartóztatásban lévő fiatalkorú elkövetőkkel. Miközben a fiatalkorúnak alapvető joga, hogy a büntetőeljárás teljes időtartama alatt segítséget és támogatást kapjon a jogai érvényesítéséhez.

Ha a kötelező védelmet csak a terhelt (18 éven aluli) életkora alapozza meg, akkor a 18. életév betöltésével ez a jogosultság megszűnik, és a továbbiakban az eljárásban nem szükséges a védő részvétele.

Fiatalkorú védelmét ellátó ügyvédnek a hatályos szabályozás értelmében nem kell kötelezően rendelkeznie speciális képzettséggel (bár az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásra vonatkozó ajánlásai ezt tartalmazzák).

Jelenleg több egyetemen is elérhető a fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza képzés.

A Büntetőeljárási törvény értelmében (59.§) a joggal konfliktusba került gyermek törvényes képviselője a gyermek jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint a büntetőeljárási törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként részt vehet.

A segítő jogosult arra, hogy a saját, valamint az általa segített személy büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.

Ha a joggal konfliktusba került gyermek mindkét szülő szülői felügyelete alatt áll, akkor bármelyikük eljárhat törvényes képviselőként. Ezzel kapcsolatos jogaikat felváltva is gyakorolhatják.

A gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki, ha a törvényes képviselő a bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetőleg az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek, vagy a törvényes képviselő akadályozva van, illetve akkor is, ha a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.Az eseti gondnok az eljárásban törvényes képviselőként jár el. Az eseti gondnok kijelölésében az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az eseti gondnok működésére szükség van.

A törvényes képviselő gyakorlatilag a védő jogaival azonos jogosítványokkal rendelkezik a magyar büntetőeljárásban. Különbség, hogy a védő kötelezettségei nem terhelik. Például nem kell megjelennie a nyomozati cselekményeknél.

A törvényes képviselőt megillető jogosultságok a fiatalkorú elkövető tizennyolcadik életévének betöltéséig állnak fenn. Abban az esetben, ha a vádlott a folyamatban lévő eljárás időtartama alatt válik nagykorúvá, akkor is megszűnnek a törvényes képviselőt megillető jogosultságok.

Nemzetközi elvárás, hogy a rendőrségen belül speciális egység foglalkozzon a joggal konfliktusba került gyermekek ügyeivel. Budapesten ez a specializáció megvalósul, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály működik, ami a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esetén is eljár. A  gond az, hogy az alacsonyabb szintű nyomozó szerveknél nincs külön fiatalkorúakkal foglalkozó, speciális képzettséggel rendelkező szervezeti egység.

A fiatalkorú terhelt esetében a vallomás tétellel kapcsolatos figyelmeztetéseket a fiatalkorú terhelt korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. Ennek a szabálynak a végrehajtására protokollok, szakmai standardok egyelőre nem elérhetőek Magyarországon.

A tizenkettedik életévét betöltött büntethető fiatalkorúra a nyomozás során a tizennegyedik életévét betöltött fiatalkorú gyanúsítottra vonatkozó eljárási szabályok az irányadóak. Az egyetlen eljárásjogi garancia a tizennegyedik életévüket betöltött gyanúsítottakhoz képest az, hogy a kihallgatásukról készült jegyzőkönyv ismertetésénél, valamint a törvényben felsorolt egyéb eljárási cselekményeknél a hatósági tanú jelenléte kötelező.

Ha a gyerek a nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. A jogszabály előírja, hogy lehetőleg a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező tolmácsot kell kirendelni (Be. 78. § (1) bek.). Ha azonban ilyen nem elérhető, akkor gyakorlatilag bárkit kirendelhetnek.

Fiatalkorú gyanúsítottként vagy terheltként való meghallgatása során az audio-vizuális eszközzel való rögzítés nem kötelező.

A Be. 87. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel (poligráf) nem lehet vizsgálni, még beleegyezése esetén sem.

A hatályos szabályozás értelmében két jogintézmény esetén alkalmazhat a rendőrség szabadságelvonást egy fiatalkorúval szemben: ez a szabálysértési előállítás és a közbiztonsági őrizet (1994. évi XXXIV. tv.  a Rendőrségről, 38.§), amelyeket  a rendőrségi fogdában hajtanak végre.

A Rendőrségi törvény alapján a rendőr előállíthatja azt (33.§), aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani. Elő lehet állítani továbbá a szökésben lévő nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban nevelkedő gyereket, ill. azt a fiatalkorút,  aki a pártfogó felügyelet szabályait nem tartja be.

Az előállítás csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 óráig tarthat, illetve amennyiben az előállítás célja nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja.

Az előállítást követően az Sztv. alapján a rendőrség a tetten ért személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából, legfeljebb 72 óráig, őrizetbe veheti, amennyiben az elkövetett szabálysértés elzárással is büntethető.

Közbiztonsági őrizet azzal a fiatalkorúval szemben szemben alkalmazható, legfeljebb 24 órára, akinek a személyazonossága nem megállapítható; illetve ha a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott vagy feltételes szabadságra bocsátott és pártfogó felügyelet alá helyezett fiatal elrejtőzött vagy elrejtőzésétől lehet tartani, akkor 72 órára őrizetbe vehető.

A rendőrségeken van orvosi szoba. Sérülés, rosszullét esetén a fiatal ott elhelyezhető, de nincs folyamatos rendőrségi orvosi szolgálat - ha az orvos nem elérhető, az állami egészségügyi szolgáltatóhoz kell a fiatalt elkísérni.

Terhesség, vagy annak gyanúja esetén a lehető legrövidebb időn belül nőgyógyászati szakrendelésre kell elkísérni a fiatalt.

A letartóztatásban lévő  fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap. Az orvosi rendelési időpontjai intézményenként eltérnek.

Folyamatban lévő egészségügyi kezelés esetén az erre vonatkozó dokumentációt a fiatalnak az eljáró hatóság rendelkezésére kell bocsátania, ha annak folytatását szeretné.

A pszichológiai segítségnyújtás kérelemre, az elérhető humán erőforrás függvényében biztosítható a fiatal számára.

Az 56/2014. BM rendelet 2019-től hatályos 34.§ (4) bek. értelmében a fiatalkorú orvosi vizsgálatát akkor is el kell végezni, ha ezt ő, törvényes képviselője vagy védője kérelmezi.