3 - A gyerekek előzetes letartóztatása
A legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés a letartóztatás, ezért ezt - a nemzetközi dokumentumban megfogalmazott elvárásokkal összhangban - csak végső esetben és a lehető legrövidebb időtartamban lehet elrendelni fiatalkorúval szemben; ha a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán az szükséges. A nemzetközi gyakorlattal ellentétben azonban (ami az elsőfokú határozatig tekinti a szabadságkorlátozást előzetes letartóztatásnak), Magyarországon ez a jogintézmény akár az ügydöntő határozatig is tarthat.
A büntetőeljárási törvény szintjén érvényesül a magyar szabályozásban az ultima ratio alapelv, és szabadságelvonást csak akkor lehet alkalmazni, ha az intézkedés vagy büntetés célja más módon nem érhető el. A problémát az okozza, hogy az enyhébb súlyú cselekmények esetén alkalmazandó szabálysértési törvény alapján a fiatalkorúak olyan esetekben is megfoszthatóak szabadságuktól, amely esetekben a szabadságmegvonás több szempontból sem tekinthető a Gyermekjogi Egyezmény, a Gyermekjogi Bizottság 24. sz. Általános Kommentárja és az ENSZ vonatkozó közgyűlési határozatai (Pekingi Szabályok) szerinti végső eszköznek.
3.1 Az előzetes letartóztatás fogalma
Az előzetes letartóztatás egy személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés.
A fiatalkorú előzetes letartóztatásának célja, hogy biztosítsa az eljáráson való megjelenését, a büntetőeljárás sikerét előmozdítsa, továbbá, hogy a fiatalkorú ne kövessen el újabb bűncselekményt, vagy az általa megkezdett bűncselekményt ne tudja befejezni.
Az előzetes letartóztatás nem alkalmazható nevelési, fegyelmezési célból, vagy az eljárás megkönnyítése és a fiatalkorú pszichikai befolyásolása végett. Szintén nem lehet elrendelni előzetes letartóztatást csak azért, hogy a büntetőeljárást minél előbb be lehessen fejezni.
3.2 Előzetes letartóztatás feltételei
A fiatalkorú előzetes letartóztatásának tartalmi és formai feltételei vannak. A formális feltételek a következők: (1) az eljárás megindítása, (2) az ügyész előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványa a nyomozati szakban, (3) a terhelt meghallgatása, (4) a bírói döntés az előzetes letartóztatásról, valamint (5) indokolt végzés.
A tartalmi feltételek két csoportra oszthatóak: általános és különleges feltételekre. Az általános feltételek mindegyikének fenn kell állnia a fiatalkorú ügyében, máskülönben az előzetes letartóztatás nem rendelhető el. Ilyen általános feltétel: a kétirányú megalapozott gyanú megléte, valamint hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekményt a Büntető Törvénykönyv szabályai szabadságvesztés büntetéssel sújtsák. Ehhez képest fiatalkorúak esetén egy szűkítést alkalmaz a Büntetőeljárási Törvény, és különleges feltételként határozza meg, hogy elsődlegesen a kiemelkedő súlyú élet elleni bűncselekmények, az emberrablás, a bűnszövetségben, üzletszerűen, sorozatban elkövetett betöréses lopások, rablások és durva, erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekmények alapozzák meg a fiatalkorú letartóztatását.
3.3 A végrehajtás kérdései
A fiatalkorú letartóztatását büntetés-végrehajtási intézetben vagy javítóintézetben kell végrehajtani, a bíróság döntésének megfelelően, bár a tizenkét évesnél idősebb, de tizennégynél fiatalabb elkövető esetében a végrehajtási hely csak javítóintézet lehet.
A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt intézetek körét az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet 3. melléklete határozza meg. Ezek: a fiúk részére a budapesti, debreceni, nagykanizsai, míg a lányok részére a rákospalotai javítóintézet.
A letartóztatás időtartama alatt bekövetkezett új körülmények alapján a bíróság a letartóztatás végrehajtási helyét az ügyész, a terhelt, a védő indítványára megváltoztathatja. Erről a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig a letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően pedig az ügyet érdemben tárgyaló, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt, mint a fiatalkorúak bírósága.
Az előzetes letartóztatás ideje alatt a fiatalkorú a saját ruháját viselheti (de biztonsági intézkedésként személyes használati tárgyainak és ruházatának átvizsgálása, valamint biztonsági elkülönítése elrendelhető, levelezhet, látogatót fogadhat és csomagot kaphat, oktatásban, kulturális és sport tevékenységekben vehet részt, és rendszeres egészségügyi ellátásban részesül. (2013. évi CCXL. tv. 122.§ ) A végrehajtás körülményeire vonatkozó további szabály, hogy az előzetesen letartóztatott fiatalkorú magánelzárása tíz napig terjedhet legfeljebb. (193.§ (4) bek.)
A tizenkettedik és tizennegyedik életév közötti fiatalkorúval szemben legfeljebb egy évig tarthat a letartóztatás, míg a tizennegyedik és tizennyolcadik életév közötti fiatalkorúval szemben maximum két évig. A fiatalkorú letartóztatását két év elteltével (néhány kivételt leszámítva) meg kell szüntetni.
3.4 Előzetes fogvatartás megszüntetése
A bíróság minden eljárási szakaszban bármikor megszüntetheti a letartóztatást, ha az elrendelés okai már nem állnak fenn. Az előzetes letartóztatás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult. (A Be. 136. § (4) bek.) A nyomozati munkát az ügyész felügyeli, így ő látja közelebbről, hogy mikor nincs a tovább szükség a fiatalkorú előzetes letartóztatásra.
A letartóztatás külön hatósági intézkedés nélkül is megszűnhet és a terheltet szabad lábra kell helyezni, ha letelt a jogszabályban meghatározott maximum időtartam (lásd. 3.3 pont).
3.5 Szabadságelvonással nem járó intézkedések
A fiatalkorúak esetén is alkalmazható, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések körében meg kell említeni még a bűnügyi felügyeletet, a távoltartást és az előzetes kényszergyógykezelést. Ezek az intézkedések a fiatalt korlátozhatják szabad mozgásában, lakóhelye és tartózkodási helye szabad megválasztásában valamint szabad kapcsolattartásában másokkal (Be. 272-281.§). Ezen intézkedések mellett óvadék is elrendelhető a magatartási szabályok betartásának elősegítésére, valamint annak biztosítására, hogy a fiatalkorú terhelt az eljárási cselekményeknél megjelenjen (Be. 284.§)
A bíróság előírja, hogy a fiatalkorú a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el; meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson; illetve meghatározott időközönként és módon a rendőrségen jelentkezzen. A fiatalkorú mozgásának nyomon követésére technikai eszközzel is biztosítható (Be. 283.)
Az előzetes letartóztatással kapcsolatos valamennyi szabálynak meg kell felelnie a 2016/800/ EU irányelv a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról rendelkezéseinek.
További információk
Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai. Forrás: ujbtk.hu
Az új büntetőeljárási törvény Forrás: https://miszk.hu/index.php/260-az-uj-buntetoeljarasi-torveny
Helsinki Committee: Children Deprived from Liberty. Country Report: Hungary (pp.313-360)
Forrás: https://helsinki.hu/wp-content/uploads/BHC_2014_Children_Deprived_of_Liberty_EN.pdf
1991. évi LXIV törvény az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény kihirdetéséről
ENSZ Gyermekjogi Bizottság 24. sz. Általános Kommentár
1993. évi XXXI. tv. az Emberi Jogok Európai Egyezményének kihirdetéséről
1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről
56/2014. (XII.5) BM rendelet
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2013. évi CCXL. törvény a Büntetés végrehajtásról
2016/800/ EU irányelv a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról
2017. évi XC. törvény a Büntetőeljárásról
Letöltés PDF-ben
A lenti gombra kattintva az oldal tartalmát PDF formátumban is le lehet tölteni
Letöltés