4 - Fogvatartás körülményei

A szabadságvesztés végrehajtása során a fiatalkorúakat a felnőttektől el kell különíteni. (Bv. tv. 99.§ (1) bek. c) pont) Ez 2015 óta nem csak külön intézetet, hanem intézet külön részlegében való elhelyezést is jelenthet. (Bv. tv. 192.§)

A javítóintézeti nevelés végrehajtása során el kell különíteni a fiúkat a lányoktól, és a fiatalkorúak életkoruk, továbbá egészségügyi és nevelési szempontok szerint csoportosíthatók. A tizenhatodik életévüket be nem töltött és a tizenhatodik életévüket betöltött javítóintézeti nevelteket a javítóintézetben külön lakóegységben kell elhelyezni, kivéve ha a fiatalkorú érdekében az igazgató ettől eltérően rendelkezik. (Bv. tv. 348. § (1) bek.)

A bv. intézetben tartózkodó fiatalkorú elítéltek elhelyezésére szolgáló lakóhelyiségek és zárkák berendezése - a bv. intézet lehetősége szerint - a fiatalkorúak magatartása, tanulmányi előmenetele és szorgalma figyelembevételével alakítható ki.

Fiatalkorúak esetén az intézet egyéni fejlesztési tervet készít. Ehhez az oktatási intézménytől, gyermekvédelmi intézménytől pedagógiai véleményt kér a fiatalkorú megismerése érdekében, különösen a magatartás, a szorgalom, a fejlesztést igénylő területek, a családi háttér adataira vonatkozóan. Az adatok csak az egyéni fejlesztési terv, a fiatalkorú védelme, valamint a kockázatbecslés érdekében használhatók fel.

A büntetés végrehajtási intézet a nevelési programját, a fiatalkorú egyéni fejlesztési tervét a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése érdekében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete alá tartozó javítóintézetek szakmai tapasztalatai felhasználásával, azokkal együttműködve alakíthatja ki. (Bv. tv. 193.§)

 A fiatalkorú a tartására fordított költségekhez csak akkor köteles hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik. (Bv. tv. 202. §)

Magánelzárás alkalmazható fiatalkorúval szemben. De fiatalkorú esetén az intézeti orvos pszichológus bevonásával a magánelzárás végrehajtásának megkezdése előtt, továbbá a végrehajtás alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az fiatalkorút. Ha a bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel a magánelzárás végrehajtásának megkezdését vagy továbbfolytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását el kell halasztani, illetve félbe kell szakítani. A halasztás és a félbeszakítás ideje a magánelzárás tartamába nem számít be.

A magánelzárás a fiatalkorúak börtönében tíz, a fiatalkorúak fogházában öt napig terjedhet. A magánelzárással fenyített fiatalkorút az iskolai óráktól, reintegrációs programokról nem lehet eltiltani. (Bv. tv. 193. § (4) bek.)

A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap. (Bv. tv. 192.§ (5) bek.) Egészségügyi ellátása főszabály szerint az intézet keretein belül történik, kivéve ha az ellátás ilyen módon nem oldható meg. Ez esetben a fiatalkorút polgári egészségügyi intézménybe kell átszállítani.

Az egészséges életmódra nevelés a büntetés végrehajtási intézet céljai között szerepel fiatalkorúak esetén. Ennek megfelelően a tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú dohányterméket nem tarthat magánál, és dohányzása még a törvényes képviselőjének a hozzájárulásával sem engedélyezett. A realitás ismeretében azonban a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy ennek a kötelezettségnek a megszegése nem alapoz meg fegyelmi vétséget.

Javítóintézeti elhelyezés esetén a fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a feltárása érdekében a javítóintézet - jogszabályban meghatározott működési rendje szerint - szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat. (Bv. tv. 350. § (2) bek.) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz a javítóintézet igazgatójának a fiatalkorú végleges csoportba helyezésére és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére, a tankötelezettség érvényesítésére, az első szakmához jutás lehetőségére. (Bv. tv. 192.§ (4) bek.) Biztosítani kell, hogy a fiatalkorú szakképzésben vagy betanított munkás-képzésben vegyen részt, és lehetővé kell tenni, hogy középfokú iskolai tanulmányokat folytasson. A fiatalkorú a tankötelezettségét a külön törvényben meghatározott életévének betöltéséig köteles folytatni. (Bv. tv. 193. § (1) bek.)  Ez a hatályos szabályozás értelmében Magyarországon a 16. életév.

A bekerülést követően is a fiatalkorú kapcsolatot tarthat az oktatási-nevelési intézménye pedagógusával, tanulmányi és vizsgakötelezettsége, valamint személyiségfejlődése érdekében. Tanulói jogviszonyt a bv. intézet parancsnokának engedélyével a fiatalkorú a bv. intézeten kívüli oktatást nyújtó intézménnyel is létesíthet, amely során iskolalátogatási és vizsgakötelezettségét az oktatási intézményben teljesíti. Megkezdett tanulmányok esetén a fiatalkorú kérelmére, vizsgakötelezettség teljesítése érdekében a bv. intézet gondoskodik az előállításáról, ha ehhez az oktatási intézmény vezetője és a bv. intézet parancsnoka együttesen hozzájárul. (Bv. tv. 197-198.§)

Ha a bv. intézet nem áll szerződéses kapcsolatban általános iskolával, a bv. intézet illetékességi területébe tartozó iskola a bv. intézettel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja az alapfokú képzést, egyéni munkarend alapján. (Bv. tv. 200.§)

Az alapfokú oktatásban, a szakképzésben vagy továbbképzésben részt vevő elítéltet a képzés ideje alatt az alapmunkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítés illeti meg. Az ösztöndíj hatásos intézmény a tanköteles kort már túllépő fogvatartottak esetén a tanulmányok folytatásának ösztönzésére. Az elítélt kérelmére a középfokú oktatásban való részvételt, valamint a felsőfokú tanulmányok folytatását a parancsnok engedélyezheti, az ezekben az oktatási formákban résztvevők számára a költségek biztosíthatók. A fiatalkorú számára elvileg adott az a lehetőség, hogy a szabadságvesztés-büntetés letöltésének ideje alatt akár felsőfokú végzettséget szerezzen.

A fogvatartás ideje alatt a fiatalkorú művelődéshez, pihenéshez, szabadidőhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való joga nem szünetel, annak érvényesülését biztosítani kell.  Javítóintézeti elhelyezés esetén megfelelő sport- és kulturális, vagy egyéb szabadidős-foglalkozást kell biztosítani a fiatalkorúnak. A fiatalkorú fogvatartottak programok szervezésére (felügyelet mellett) öntevékeny szervezeteket működtethetnek.

A jogszabály azt is rögzíti, hogy a fiatalkorúak részére - személyiségük fejlesztése érdekében - egyéni és csoportos foglalkozásokat, valamint különféle - intézeten belüli, vagy intézeten kívüli - programokat kell szervezni vagy biztosítani.

Érdekesség, hogy még az internethasználat jogát, sőt, annak időtartamát is törvény írja elő: a fiatalkorúak szűrt tartalmú internet-szolgáltatás használatára hetente egy alkalommal harminc perc időtartamban jogosultak. (Bv. tv. 355.§ (2), (3) bek.)

A megfelelő testi fejlődés biztosítására szintén több rendelkezés vonatkozik. Ezek szerint minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtérnek, és a fiatalkorúak esetében lehetőség szerint három és fél négyzetméter mozgástérnek kell jutnia (ez több mint a felnőttek esetében). Valamint naponta lehetővé kell tenni számukra a meleg vizes zuhanyozást. A megfelelő testi fejlődéshez szükséges étkezés biztosítása érdekében magasabb a fiatalkorú elítéltek egy napra eső élelmezési normája is.

A fiatalkorú társadalomba beilleszkedésének segítéséhez igénybe kell venni a gyámhatóság és az egyéb állami szervek, a civil szervezetek, oktatási intézmények, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, valamint a fiatalkorú hozzátartozóinak segítségét.

A fiatalkorú saját vagy a törvényes képviselő kérelmére és a bv. intézet engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely az intézetben megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma. (Bv. 193.§) A családi konzultáción a szülő, valamint az vehet részt, aki a fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult.

A fiatalkorú ezen kívül a saját vagy a törvényes képviselője kérelmére és az intézet engedélyével családterápiás foglalkozáson is részt vehet. Ezek számát a terápiás szükségletek határozzák meg, és az intézeten kívül is megtarthatóak.

A családi konzultáció és a családterápiás foglalkozás nem minősül látogatófogadásnak és az az elítéltek között is engedélyezhető.

Az intézeten kívüli családtagokkal való kapcsolattartáson kívül a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a fiatalkorú fogvatartott kérelmére az azonos nemű fiatalkorú testvérével együttesen lhelyezzék el, ha ez mindkét fiatalkorú érdekében áll, és ennek lehetősége az intézetben megteremthető. (Bv. tv. 195.§)

Az együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni az elítéltek előéletét és az elkövetett bűncselekményt, valamint az együttes elhelyezés fogvatartás rendjére és biztonságára gyakorolt lehetséges hatását, a fiatalkorú veszélyeztetettségét, értelmi és érzelmi fejlettségét.

A kapcsolattartás a fiatalkorú társadalmi reintegrációjának is része, de nem kizárólagos eszköze. A büntetés végrehajtásban dolgozó pártfogó felügyelő a társadalomba való eredményes visszailleszkedés érdekében a fiatalkorúnak a szabadulást követő életterve kialakításához és a megvalósítás támogatásához - a befogadó környezet erre való fogadókészsége esetén - családi vagy csoportos döntéshozó megbeszélést szervezhet. (Bv. tv. 203/A. §) A megbeszélés az intézeten kívül is megszervezhető, és legfeljebb három napig tartó eltávozását is engedélyezhetik. Ha ilyen előkészítő megbeszélésre nem is kerül sor, a tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú szabadítása előtt hatvan nappal a törvényes képviselőt értesíteni kell. (Bv. tv. 205.§)

Ha a fiatalkorú szülőjéhez, vagy gyámjához történő hazatérésére megtett intézkedések nem vezetnek eredményre, akkor a bv. intézet megkeresi a gyámhatóságot a szükséges gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.