6 - A gyerekek hatékony részvétele a tárgyaláson

A gyermek közvetlen részvétele a rá vonatkozó büntetőeljárásban főszabály, de a Be. 691. § (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a tárgyalásnak a fiatalkorú megfelelő irányban haladó fejlődését hátrányosan befolyásoló része tekintetében rendelkezhet úgy, hogy azt a fiatalkorú távollétében tartsák meg. Például ha ő vagy hozzátartozója egészségi állapotával, helyzetével kapcsolatban merülhet fel olyan adat, ami hátrányosan érintheti a fiatal lelki, mentális egészségét.

A bíróság akár a perbeszédek során is dönthet a fiatalkorú eltávolításáról. (Be. 460.§) Ebben az esetben is fontos, hogy a tanács elnöke köteles ismertetni a távollétében megtartott tárgyalás lényegét a fiatalkorúval, legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánításának az időpontjáig. Ennek elmulasztása eljárási szabálysértésnek minősül.

Ezen kivételektől eltekintve a fiatalkorú személyes vesz részt a tárgyaláson. Részvételhez való jogának érvényesülését erősíti, hogy kötelező a védő jelenléte a tárgyalási szakban, valamint a fiatal törvényes képviselője, mint segítő is részt vehet.

Alapvető követelmény, hogy a fiatalkorúnak – amennyiben úgy dönt, hogy vallomást tesz – meg kell adni a lehetőséget arra, hogy összefüggően elmondja azt, amit szeretne, ezt követően pedig a bíró lehetőleg rövid, egyértelmű, a fiatalkorú értelmi szintjéhez igazodó kérdéseket tegyen fel. Fiatalkorú vádlott esetén nincs lehetőség tehát a felek általi úgynevezett „keresztkérdezéses” meghallgatásra.

Az eljárási cselekményen, tárgyaláson való részvételhez a 12-14 éves gyermekkorú elkövetőt a törvényes képviselőjén keresztül idézik, és őt kötelezik arra, hogy a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. 14-18 éves fiatalkorú esetén a törvényes képviselőt (a gyermek gondozását ellátó nagykorú személyt) is értesítik.

A tárgyalás nyilvánossága a büntetőeljárás egyik legfontosabb alapelve, azonban a Be. 691. § (1) bekezdése alapján a bírói gyakorlat azt az álláspontot követi, hogy minden esetben zárt tárgyalást kell tartani, amikor a tárgyalás nyilvánossága valamilyen módon veszélyeztetné a fiatalkorú helyes irányú fejlődését. Ezen túlmenően a nyilvános tárgyalásokon csak a tanács elnökének engedélyével lehetséges felvételt készíteni.

Az engedély megadásának feltétele, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatalához a felvételen megjelenő, eljárásban részt vevő személyek hozzájáruljanak.

Fiatalkorú vádlott hozzájárulásának hiányában felvétel készítésére csak súlyos bűncselekmény elkövetése esetén van lehetőség, csak az eljáró tanács elnökének engedélyével. Az, hogy mi számít “súlyos bűncselekménynek”, a bíróság mérlegelésétől függ teljes mértékben.  Ők döntik el, hogy milyen szempontok alapján adnak lehetőséget a felvétel készítésére és teszik ezzel beazonosíthatóvá a fiatalkorút.

A bíróság által már korábban befejezett, fiatalkorú elkövető ellen indított ügy irataiba betekintést

viszont nem az eljáró tanács elnöke, hanem az adott bíróság elnöke engedélyezheti újságírók számára. Ha azonban a tárgyalás egészéről vagy annak egy részéről nyilvánosságot kizárta a bíróság, akkor nincs helye felvétel készítésének se, valamint az újságírók sem tekinthetnek be a későbbiekben az iratokba.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó jogosultság személyhez fűződő jogosultságnak minősül. Fiatalkorú vádlott esetében azonban a tanács elnökének nyilatkoztatnia kell a törvényes képviselőt arra vonatkozóan, hogy engedélyezi-e felvétel készítését. Ha a törvényes képviselő az adott tárgyaláson nincs jelen, akkor a bíróság a szükséges nyilatkozat beszerzésének időpontjáig nem engedélyezheti a felvétel készítését még akkor sem, ha a fiatalkorú vádlott abba egyébként beleegyezik.

A fiatalkorú érdekeinek érvényesülését biztosítja a törvényes képviselő jelenléte az ellene indult büntetőeljárásban. A törvényes képviselő fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:146. § (1) bekezdése határozza meg, mely szerint a kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet alatt vagy gyámság alatt áll. Ebből következik, ha a vádlott mindkét szülő szülői felügyelete alatt áll, akkor bármelyikük eljárhat törvényes képviselőként. Ezzel kapcsolatos jogaikat felváltva is gyakorolhatják.

A törvényes képviselő, mint segítő (Be. 59.§) vehet részt az eljárásban, és feladata a fiatalkorú büntetőeljáráshoz köthető jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint a jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése. A hatályos magyar szabályozás szerint a törvényes képviselő mellett a fiatalt segítheti a bünetőeljárásban nagykorú hozzátartozója, vagy a gondozását ellátó nagykorú személy is.

Mivel a gyermek hatékony részvételhez való jogának érvényesülése az egyedi ügyek egyéni körülményeire tekintettel komoly kihívást jeletnhet az eljáró bíróságoknak, mindenképpen hivatkozni érdemes a releváns európai esetjogot: a T vs. UK esetet (a gyermek helyzetére és szükségleteire érzékeny eljárásról, a nyilvánosság kizárásának lehetőségéről fiatalkorúak ügyeiben, ), valamint a Panovits vs. Ciprus ügyet (a törvényes képviselő szerepéről).