8 - A gyerekek ügyeinek bírósági eljárás mellőzésével történő kezelése

A büntetőeljárás rövidítését célzó lehetőségeknél, ha az előkészítő ülésen lehetőség van arra, hogy ügydöntő határozat meghozatalára kerüljön sor a fiatalkorú ügyében, mert beismerő vallomást tett, és a bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének. (Be. 504.§) Ilyen esetekben is ismertetni kell a környezettanulmányt, a pártfogó felügyelői véleményt és az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt. Ilyen módon a kiszabott büntetés összhangban lehet a fiatalkorúak ügyeire meghatárzott büntetési célokkal. 

Fiatalkorú esetében esetében nincs helye tárgyalásról lemondásnak. A fiatalkorúakra irányadó enyhébb szankciórendszerre tekintettel a tárgyalásról való lemondás nem is járna olyan előnyökkel, mint a felnőtt vádlottak esetén.

A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül hozza meg. (Be. 741.§) A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha az ügy megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. (Be. 740.§)

A büntetővégzés meghozatala elnevezésű konszenzuális eljárás egyik alapfeltétele a fiatalkorú aktív közreműködése. Ennek az eljárásnak az a legnagyobb előnye, hogy az eljárás gyorsabban lezajlik és a fiatalkorú vádlott is hamarabb mentesülhet a hátrányos jogkövetkezmények terhe alól.

Ebben az eljárásban nem lehet fellebbezni - az egyedüli jogorvoslati lehetőség a tárgyalás tartásának kérése. Ezt kérheti a fiatalkorú vádlott, védője és törvényes képviselője is a vádlott hozzájárulása nélkül. Lehetőség van arra, hogy a fiatalkorú vádlott a tárgyalás tartására vonatkozó kérelmét visszavonja. Abban az esetben viszont, ha ezzel a lehetőséggel a fiatalkorú vádlott védője vagy törvényes képviselője kíván élni, akkor azt csak a vádlott kifejezett hozzájárulásával teheti meg. Ha a fiatalkorú vádlott részére nem lehet valamilyen okból kifolyólag kézbesíteni a tárgyalás mellőzésével hozott végzését a bíróságnak, akkor abban az esetben a fiatalkorúak bíróságának gondoskodnia kell eseti gondnok kirendeléséről a fiatalkorú vádlott számára.

A közvetítői eljárás (közkeletű nevén: mediáció) a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. (Be. 412.§)

A jogszabályok alapján az elkövető tevékeny megbánása a legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntetendő élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban váltja ki (Btk. 29.§). Az ügy közvetítői eljárásra utalásának feltétele, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerje, a sértett és a gyanúsított a közvetítői eljáráshoz hozzájáruljon és jogszabályban meghatározott, a közvetítői eljárást kizáró körülmény ne álljon fenn. (Be. 413.§)

Mediáció esetén az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel. Az ügyészség az eljárást felfüggesztő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.

Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői eljárásról szóló törvény szerinti (2006. évi CXXIII. tv.) megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek. Amennyiben a közvetítői eljárás eredményes, a fiatalkorú ellen az eljárást meg kell szüntetni.

A másik út a gyermekek ügyeinek bírósági tárgyalás mellőzésével történő rendezésére a feltételes ügyészi felfüggesztés. Az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a nyomozás nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban, és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a fiatalkorú helyes irányú fejlődése várható. (Be. 690.§) Ha a fiatalkorúval szemben feltételes ügyészi felfüggesztésnek van helye, az ügyészség az eljárást a Btk. Különös része által meghatározott büntetési tétel keretei között, egy évtől három évig terjedő időre függeszti fel.

Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, ha a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályt vagy kötelezettséget kíván előírni.

A pártfogó felügyelői véleményben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz a fiatalkorúval szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére és - az ügyészség rendelkezése hiányában is - kitér arra, hogy a fiatal a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e, és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul- e a részére adandó jóvátételhez.

Ebben az eljárásban meghatározott célra történő anyagi juttatás teljesítése, vagy a köz számára történő munkavégzés fiatalkorú elkövető számára is előírható, azonban – összhangban a Btk. közérdekű munkára és jóvátételi munkára vonatkozó rendelkezéseivel – csak a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló döntés meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú számára.

A magyar szakirodalomban leggyakrabban megjelenő érvek a fiatalkorúak ügyeiben alkalmazható közvetítői eljárás és feltételes ügyészi felfüggesztés mellett:

• A konfliktus megoldására fókuszáló megoldások,
• A sértett és a fiatalkorú elkövető jövőjére koncentrál,
• Gyorsítja az eljárást,
• Lehetőséget biztosít a sértett érdekeinek és szükségleteinek közvetlen megjelenésére a büntetőeljárásban,
• A fiatalkorú számára jobb lehetőséget biztosít a tettéért való közvetlen felelősségvállalásra,
• A büntetőeljárás stigmatizáló hatása mérsékelhető vagy teljesen elkerülhető,
• Trauma-szenzitív eljárás.

A leggyakrabban megjelenő ellenérv, hogy ha a mediáció nem sikeres, akkor feleslegesen húzódik el az eljárás, és sérül az időbeniség követelménye. Ezen túlmenően a témával foglalkozó kutatások az ügyészek körében tapasztalható ellenállást, a mediációval kapcsolatos bizalmatlanságot találják az alacsony esetszám hátterében. 

A fiatalkorút megfelelően tájékoztatni kell elterelés esetén annak tartalmáról, következményeiről. Garanciális szabály, hogy a közvetítői eljárásban a fiatalkorú törvényes képviselőjének részvétele kötelező. Ezen túlmenően minden esetben lehetősége van a fiatalnak arra, hogy meghallgassák és elmondhassa a véleményét. A magyar szabályozásban tehát érvényesül a gyermek információhoz, és a törvényes képviselethez való joga a Gyermekjogi Egyezmény 40. cikkében, a Pekingi Szabályok 11.3 pontjában, foglaltaknak megfelelően.