9 - Büntetéskiszabás

A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. (Btk. 106.§) Ennek megfelelően a fiatalkorúak esetén alkalmazható szankciók enyhébbek, több lehetőség van az eljárás elterelésére (lásd 8.1) és edukatív, támogató jogkövetkezmények alkalmazására.

A fiatalkorúval szemben alkalmazható büntetések és intézkedések rendszere (Btk. 33.§):

 ↢ szabadságelvonással nem járó jogkövetkezmények

Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. (Btk. 115.§)

A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. A leghosszabb tartama pedig életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén tizenöt év. 2020 óta hatályos szabály, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárható fiatalkorú elkövető esetén is, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenhatodik életévét betöltötte, és tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélték. (Btk. 109.§ (5) bek.)

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak börtöne két évi vagy annál hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetés esetén, illetve ha a fiatalkorú visszaeső elkövető. Minden más esetben a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak fogháza.

A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap, leghosszabb tartama harminc nap. (Btk. 111.§)

Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. (Btk. 112.§)

Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (Btk. 113.§) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább 500, legfeljebb 50.000 forintban kell meghatározni. Ha a kiszabott pénzbüntetést nem lehet behajtani, akkor közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre változtatják át. A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy állapítja meg a bíróság, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép.

Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át a bíróság.

A hatályos szabályok szerint a foglalkozás gyakorlásától azt a fiatalt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (Btk. 52.§)  Fiatalkorúval szemben ennek a büntetésnek az alkalmazását különös méltánylást érdemlő esetben mellőzheti a bíróság. (Btk. 113/A.§)

A járművezetéstől azt a fiatalt tilthatja el a bíróság, aki a járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A járművezetéstől el kell tiltania az eljáró bíróságnak azt a fiatalt, aki ittas vagy bódult állapotban vezet járművet. (Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (Btk. 55-56.§)

Azt a fiatalt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről, amelyben családja él. (Btk. 118.§)

A bíróság a fiatalt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény vagy sportesemény látogatásától. Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. (Btk. 58.§)

Kiutasításnak (Btk. 114.§) nem magyar állampolgár fiatalkorúval szemben akkor lehet helye, ha vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki, az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, és  nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.

Megrovásban kell részesíteni azt a fiatalkorút, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása - ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét - szükségtelen. A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja a fiatalkorút, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. (Btk. 64.§)

A bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van.  (116.§)  A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet.

A bíróság a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az ügydöntő határozat meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. (Btk. 117.§) A jóvátételi munkavégzés ideje alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletet alatt is áll.

A pártfogó felügyeletnek fiatalkorú esetén akkor van helye (Btk. 119.§), ha a fiatalkorúval szemben próbára bocsátást alkalmazott a bíróság, feltételesen szabadságra bocsátották, a szabadságvesztés büntetését próbaidőre felfüggesztették, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátották, vagy feltételes ügyészi felfüggesztés hatálya alatt áll (lásd. 8.1) és az idő eredményes elteltéhez a fiatal rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A pártfogolt fiatal köteles a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani és együttműködni. A bíróság, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként tiltásokat és kötelezettségeket írhat elő a fiatal számára.

A bíróság a fiataltól elkobozza azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt, amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. Az elkobzott dolog tulajdona az államra száll. (Btk. 72.§)

Vagyonelkobzást rendel el a bíróság arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet a fiatal a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (Btk. 74.§) Az elkobzást és a vagyonelkobzást akkor is elrendelheti a bíróság, ha az elkövető nem büntethető életkorú gyermek.

Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Ezt az intézkedést akkor is elrendelheti a bíróság, ha az elkövető nem büntethető életkorú gyermek. (Btk. 77.§)

Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövető fiatalkorúval szemben kényszergyógykezelését rendel el a bíróság, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni. Ez az intézkedés akkor alkalmazható,  ha büntethetőség esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (Btk. 78.§) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ügydöntő határozat meghozatalakor huszadik életévét betöltötte. (Btk. 120.§) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terjedhet.

Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítja, hogy a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből, ha legalább egy évet eltöltött az intézetben, és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető.

Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év.

Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy közérdekű munka.

A (2008) 11. számú MB ajánlás a fiatalkorú bűnelkövetőket érintő szankciókról és intézkedésekről (európai szabályok) kimondja, hogy a jogkövetkezmények megállapításánál a fiatal mindenekfelett álló érdekét és az arányosság elvét kell elsősorban szem előtt tartani.

A Kúria 4/2007. BK. véleménye szerint, a nevelési célból kiindulva kell eldönteni, hogy konkrét esetben szükség van-e személyi szabadság elvonására, azaz javítóintézeti nevelés alkalmazására, vagy büntetés kiszabásával a törvényi cél jobban elérhető.

Olyan fiatalkorúval szemben, aki első esetben kerül bíróság elé, ha az általa elkövetett cselekmény nem kiemelkedő tárgyi súlyú, beismerő vallomást tett, megbánást tanúsított, vagy a gyermekkorhoz közeli életkorban követte azt el, általában a büntetési célok elérhetőek intézkedés alkalmazásával is.

A bíróság a súlyosító és az enyhítő körülmények együttes és gondos értékelése, a fiatalkorúnak az elkövetés után, és az eljárás alatt tanúsított magatartása, személyi, családi körülményeinek megvizsgálása, gondozójának vallomása alapján döntheti el azt, hogy konkrét esetben elegendő-e intézkedés alkalmazása, avagy szükséges a büntetés kiszabása.

Általában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása lehet indokolt azzal a fiatalkorúval szemben, aki visszaesőként, kiemelkedő súlyú (például személy elleni erőszakos) bűncselekményeket sorozatosan követ el.

Abban az esetben, ha az eljáró bíróság arra a következtetésre jut, hogy a fiatalkorú vádlott bűncselekményt követett el, akkor ítéletben megállapítja a büntetőjogi felelősségét, illetve büntetést vagy intézkedést szab ki. Speciális esetben mellőzheti a büntetés kiszabását.

A joghátrány megválasztásánál a bíróság figyelemmel van arra, hogy az elősegítse valamilyen formában a fiatalkorú vádlott helyes irányba történő fejlődését, társadalomba való beilleszkedését, valamint visszailleszkedését.

Erre tekintettel mérlegeli, hogy büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása felel-e meg leginkább az általános büntetési céloknak. Ha intézkedésként javítóintézeti nevelésre kerül sor, annak mértékére (ahogy a büntetések mértékére sem) tehet indítványt az ügyész a tárgyaláson tartott perbeszédében, csak az előkészítő ülésre vonatkozó alternatív indítványában.

Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ügyész a tárgyaláson a perbeszédében utalást tegyen az általa megfelelő nemű, mértékű büntetésre.

A halmazati és összbüntetésnek speciális szabályai vannak a fiatalkorúak ügyeiben (Btk. 123.§). A legsúlyosabb esetben is legfeljebb 20 évi szabadságvesztésre ítélhető a fiatal. Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.